Újság >> „Az én házi kedvencem“

Én kis Szuszim...
Megosztás: f i

Én kis Szuszim...

Szuszi egy 15 év körüli nőstény szobamacska. Csak félig az enyém, mivel apukám kapta a testvérétől, akinek a cicájától született. Öregebb, mint én, szóval nem is lehetne az én cicám. Gyönyörű szürkésbarna bundáját koromfekete csíkok szelik ketté s amikor napozik a fény csillogtatja meg minden egyes szőrszálát. Gyönyörű sárgászöld szemében látszik mit érez, s amikor vele vagyok mindig olyan mintha minden nyávogása egy szó lenne.  Öreg, de még mindig aktív és vidám. Amikor az ablakba ül méltóságteljesen lobogtatja bundáját a hűs szellő, míg a Nap sugaraival melegíti testét. Önfejű, ingerelhető és a férfiakat kedveli, de be lehet magunkat könyörögni azért a szeretetébe. Amikor ajtót nyitunk mindig kirohan a lépcsőházba a növényekhez, de persze nem hagyjuk csemegézni. Szereti a bogarakat hajkurászni, de sosem eszi meg az áldozatot. Az egyik kedvence a snidling, de szereti a spenótot és a krumplipürét is. A kajával bármire rá lehet venni. Egyszer egy kis jutalomfalattal csalogattam a számítógéphez.
Sokszor megnevettet és nagyon aranyos. Néha képeket szerkesztek róla.
Egyszer azt mesélte az apukám, hogy amikor még kicsi volt egyszer kiesett az ablakon. Kereste, de nem találta sehol a házban. Aztán lement az utcára és nyávogásra lett figyelmes. Ott volt a szemeteskuka alatt és kétségbeesetten nyivákolt. Szerencsére megtalálta.
Kiskorában alig tudott felmászni a bútorokra, most pedig hipp-hopp felpattan. Apukám mesélte, hogy volt egy másik macskája Lollipop is. Azt jeleni nyalóka. Lollipop sokszor rosszalkodott és egyszer beleesett az aquáriumba. De most térjünk vissza Szuszihoz, aki ebben a pillanatban alszik. Imád aludni. De játszani is szeret.
Egy nap kivittük őt a kertünkbe. (Külön kertek sorba egy nekünk is van ide szoktunk néha nyáron jönni, mert emeletes házban lakunk) Kivittük, hogy megnézzük, mennyire boldogulna. Kiengedtük és nagyon félt. Bemászott a lakókocsi alá. Vártuk, hogy előjöjjön olykor-olykor benéztem, hogy mit csinál. Egyszer viszont benéztem és nem volt ott. Mindenhol kerestük, de nem találtuk. Nagyon rosszul éreztem magam. Sírtam. Már két cicám elszökött nem akartam, hogy a harmadikat is elveszítsem. Néhány óra múlva viszont előjött és tiszta kosz volt. A cicán porcicák voltak. Elkaptuk és beletettük a cica WC-be. Ne értsétek félre! Fedeles cica WC-ben hoztuk, mert nem volt szállítókosarunk. Persze leragasztottuk az ajtaját. Beültünk a kocsiba és már indultunk is haza. Viszont Szuszi valahogy kimászott és a kalaptartón utazott.
Sok izgalmas és jó dolog történik vele/velünk. Nem akarom elveszíteni, bár tudom, hogy be fog következni egy nap. De amikor erre gondolok könnyekbe lábad a szemem. Inkább örülök annak, hogy még itt lehet és jó kort él meg. Örülök annak, hogy még hallom léptei, hogy még simogathatom, hogy még játszhatok vele. Örülök, hogy még itt van és, hogy ismerhettem őt. Remélem még sokáig itt is marad velünk...

( 371 megtekintés )

Szólj hozzá:

Arab telivér 13 2017. 08. 12. 16:16  

Sheira 17 2016. 10. 22. 19:11  
Sarlay Egymás mellé max. 4 hangulatjelet. / 10.19. 20:09

Violin 2016. 07. 28. 17:24  
Tetszett! Biztos nagyon aranyos cica!


 
  Paw.hu  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat